Rejt�lyes durran�sok, hangos csattan�sok, kellemetlen szagok, magukt�l mozg� b�torok, hirtelen hidegr�z�sok, megmagyar�zhatatlan hangok, valamint t�rgyak, amelyek elt�nnek majd ism�t megjelennek, �s az "�ldozatok" ir�ny�thatatlan levit�ci�ja. Mindezek a poltergeist-tev�kenys�g jelei. (A "poltergeist" sz� k�t n�met sz�b�l sz�rmazik: a "polter" n�pi kifejez�s, jelent�se: "zajos", a "geist" pedig szellemet jelent.)

Az elm�lt sz�z �v pszichol�giai kutat�sai �s a parapszichol�gia fejl�d�se r�v�n egy meglehet�sen neh�zkes kifejez�s ker�lt be a k�ztudatba, amely �ltal�ban ugyanezt a jelens�get �rja le: ism�tl�d� spont�n pszichokin�zis (RSPK). M�r a 12. sz�zadt�l kezdve vannak feljegyz�sek ilyen jelens�gekr�l, amelyeket akkoriban rejt�lyes, �rd�gi er�k m�veinek tulajdon�tottak. Egy 13. Sz�zadi walesi feljegyz�s szerint egy "szellem" ijeszt� m�don besz�lgetett egy csoport emberrel. �m csak 300 �vvel k�s�bb, 1599-ben t�rt�nt meg az els� autenikus viszg�lat e t�mak�rben, amelyet Martin Del Rio v�gzett el. 18 fajta d�monr�l, amelyik, �gy t�nt, felfordul�s kelt�s�re specializ�l�dott: "A 16. t�pus egy olyan k�s�rtet, amely bizonyos helyen �s id�ben k�l�nb�z� felfordul�st szokott okozni. N�melyik�k az alv�kat zavarja ed�nycs�r�mp�l�ssel �s k�vek dob�l�s�val, m�sok elh�zz�k a matracot �s kiford�tj�k az alv�t �gy�b�l." B�r manaps�g is sokan �ll�tj�k, hogy a poltergeist-tev�kenys�g k�l�nb�z� er�knek tulajdon�that�, a szak�rt�k szerint azonban az ilyesfajta szellemj�rt�sok term�szeti, nem pedig term�szetfeletti eredet�ek.

Ennek ellen�re m�g mindig nem ismerj�k a jelens�get okoz� er�k term�szet�t. M�g sok mindent meg kell tudnunk az ilyen "felfordul�sok" eredet�r�l, amelyek a poltergeist-tev�kenys�g tipikus k�s�r�i. �m egy dolog biztos: a jelens�g t�ls�gosan gyakori ahhoz, hogy ne vegy�nk r�la tudom�st, vagy hogy megpr�b�ljuk a kimer�lt agy term�k�nek tekinteni. M�sr�szr�l azonban val�sz�n�leg t�ls�gosan komolyan sem szabad venni az ilyen �lm�nyeket.